Főoldal

BHTCS - éjszakai teljesítmény túra

élménybeszámoló Csanyától

Feltöltve: 2009-01-07 20:29:14  |  Feltöltő: zsiraf
"BHTCS 2009 -

A rajtba menet mínusz 12 fokot mértem a Fekete-fek alatt. Ekkor már vigyorogtam.
Nagykovácsi plébániára toppanék és látom Eszter, ahogy zavartan üldögél a tömeg közepén, Zavara csak nő amikor bemutatom Andinak, Lupusnak és Macsának.

Fél nyolc előtt kicsivel el is indulunk a Perem-hegy (486 m) felé és már ekkor kiderül, hogy Eszter lámpája igen kevés fényt ád egy éjszakai futáshoz.
A Perem-hegyi csúcsot könnyen abszolváljuk. Így utólag belegondolva talán túl könnyű is volt megtalálni a csúcsot.

Meszes-hegy (381 m) rutinból megy. A pontőrök nem a keresztnél telepedtek le, így pecsét begyűjtése után kedélyesen felkocogunk a kereszthez és mint mágnes vezettük a gyalogosokat, akik azt hitték arra kell menni a következő csúcshoz...-)
Hátra arc és irány az Ilona-lak (368 m). Innen Macsa állt az élre és mutatta az irányt. Esztert rémisztgettem a CCC-vel. Balázs és Orsi látva Macsa óriási tereprutinját csatlakozik hozzánk. Brutál meredek lejtőn ereszkedünk le a Cseresznyés-völgybe majd kapaszkodunk fel az Ilona-lakhoz.

Zsíros hegy, Széltörés-erdő és már ott is álltunk a Nagy-Kopasz (559 m) alatt. Nem sok emberrel találkoztunk ezen a szakaszon, nyilván inkább a jelzett (és hosszabb) úton megy a többség. Hosszú kapaszkodás a Budai-hegység legmagasabb pontjára. Kicsit le is maradtunk Eszter, Balázs, Orsi és én. Szerencsére a többiek bevártak minket a csúcson a kilátó tövében.

A Szarvas-árkot keresztezve értünk fel a Fekete-hegy (463 m) csúcsára. Macsa nem mer venni a kínált sütiből. Nem csoda, tavaly ez okozta a gyomor problémáit.
Orsi ismerősökkel találkozik és úgy dönt, inkább velük folytatja az utat.

Úttalan utakon haladtunk.  A Julianna majort északról kerültük. Majd elértük és kereszteztük a piros jelzést. Állandóan lemaradtunk az élbolyról és elkapott a frász, mi lesz, ha nem várnak be minket. Macsa szerencsére nem hajt és bevár. Kecske-hát után egyenest megcélozta Remeteszőllőst.
Út nincs, árok van, tele bozóttal. Ha nem tévedek ez Macsa kedvnc szakasza. A műútra kiérve Andi és Lupus elköszönnek. Kedélyesen átkocogtunk a Rácski-telepen és felnéztünk a Hosszú-Erdő-hegyre (363 m).  Odafent látszik a tűz fénye. Nyílegyenest másztunk fel a tetőre. Ott találkoztunk Olipapával és Walkingmannel. Macsa innen velük ment tovább a hosszú távra.

Az érzékeny búcsú után hármasban ereszkedtünk vissza az iménti úton és értünk be a Remete-szurdokba. A kéken tüdőromboló emelkedő jön. félúton megálltunk gyönyörködni a kilátásban. Vagy inkább pihentünk? A Pápa Miklós úton haladva közeledtünk a Kálvária-dombhoz (388 m). Elsőre eltévesztettük a letérést a kékről, de hamarosan ott álltunk a ponton.

Nem sokat tköltünk, visszarobogtunk a kékre és a Kecske-hegy érintésével máris az Ördöglyuk-barlangnál találtuk magunkat. Rövid kapaszkodás után értünk a Felsberg (355 m) tetejére.

Vissza a zöldre és irány a Zsíros-hegyre (ez egy másik...) majd a kékre és és megcéloztuk utolsó hegyünket a Nagy-Szénást (550 m). Fent a kopasz tetőn kellemetlen szél fogadott minket. Nem csoda, hogy a pontőrökből csak egy kezet láttunk, ahogy kinyúl a sátorból.

Alattunk Nagykovácsi és a cél. Futunk lefelé, de a főútra érve Balázs lábait a görcs kerülgeti így belesétálva csorogtunk a templom felé. Kocogjunk mondom, hogy 6 órán belül érjünk be. Ez sikerül is 5.59 lett az időnk.-)

...

Külön köszönet a NAGY MACSÁNAK az útmutatásért!"


 
 
 
Copyright © 2007-2009 Megaweb multimedia  |  Jogi feltételek  |  Kapcsolat